KÖNYVKIADÁS

Janus Pannonius:

Sylva Panegyrica ad Guarinum... (1518)


Hosszas tervezés és próbálkozás után 2008. Október 21-re, Janus Pannonius újratemetésére elkészült a Pécsi Püspökség megrendelésére az 1518-ban kiadott "Janus Pannonius: Sylva Panegyrica ad Guarinum Veronensem... Janus Panno­nius pécsi püspök dicsőítő éneke veronai mesteréhez, Guarinóhoz" című kötetének fakszimile kiadása. Ennél a könyvnél egy kis kompromisszumot kellett kötnünk, mivel az eredeti könyv borítója hiányzott. Ezért egy vele egykorú, a pécsi Klimó-könyvtárban talált reneszánsz könyv borítóját kapta a kiadvány.

Pécsi Missale (1499)


2009 őszére a Pécsi Egyházmegye alapításának 1000. évfordulójára jelent meg saját kiadásunkban az 1499-ben nyomtatott Pécsi Missale fakszimiléje is. Ebből a könyvből mára mindössze 4 darab maradt fenn, de mind a négy hiányos. Itt szerencsére semmiféle engedményt nem kellett tenni, olyannyira nem, hogy az Országos Széchényi Könyvtár szíves engedélyével pótolhattuk a pécsi példány hiányzó 4 oldalát. Így tehát hiánytalanul jelenhetett meg a Pécsi Missale, a gyűjtők és a szakemberek örömére. Kiadónk azzal is büszkélkedhet, hogy az említett két könyvünk 2009 november 18-án pápai audiencia keretében eljutott VI. Benedek pápához is, illetve ott van Ma­gyarország valamennyi közjogi méltósága könyvespolcán. 2010 júniusában a legrangosabb magyar nyomdai versenyen a Pro Typographián, a Pécsi Missalet arany éremmel jutalmazták úgy, hogy az elérhető 10 pontból 9,9-et kapott.

Budapesti Concordantiae caritatis


A budapesti Concordantiae caritatis a leggazdagabban illusztrált középkori kézirat Magyarországon. A benne foglalt mű egy 14. századi szerző, Ulrich von Lilienfeld munkája, aki 1345-1351 között az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci kolostorának apátja volt.

Kiadványunk egy kultúrtörténeti és művészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, szűkebb szakmai körökben ismert, de nem hozzáférhető, szakmai körökön kívül pedig teljesen ismeretlen művet hivatott közkincsé tenni.

Megjelenés éve: 2011.

Nyújtódi/Udvarhelyi kódex (1526-28)


2019. november 10-re, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium alapításának 425. évfordulójára készítettük el a fakszimile kiadását, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megrendelésére.

A Tamási Áron Gimnázium és egyben talán Székelyudvarhely legértékesebb könyve.

Apácák számára készült vegyes tartalmú ferences kódex. Öt, egy ideig különállóan használt rész egybekötéséből keletkezett.


Személyes hangvételű utószavából kiderül, hogy a Székelyföldről származó Nyújtódi András ferences szerzetes 1526-ban fordította és másolta Judit nevű apáca húga számára, hogy ne legyen cellájában az ő szentjének könyve nélkül. Apácákhoz szóló gondoskodó intelmeivel és közbeszúrt, rövid magyarázó megjegyzéseivel mind a két mű sok egyéni megoldással élő, önálló alkotás.


A kódex eredetileg különálló második része (p. 233-312) a kolofón alapján Tövisen készült 1528-ban, tulajdonosa és talán másolója is Nyújtódi Judit volt.
A kódex első tulajdonosa Nyújtódi Judit volt, ezt támasztja alá az első két rész kolofónja. A kódex 16. század közepi erdélyi reneszánsz bőrkötése azt bizonyítja, hogy a különálló részeket már a 16. század közepén egybekötötték. A kézirat 16. század utáni sorsát nem ismerjük, az első kötéstábla hátára ragasztott előzéken lévő tollrajzos Jézus és Mária monogramok alapján Lukinich Imre azt feltételezte, hogy a kötet egykor a székelyudvarhelyi jezsuita kollégium tulajdonában állt. Fancsali Dániel gyergyószentmiklósi plébános, majd székelyudvarhelyi tanár és igazgató későbbi bejegyzése alapján az bizonyos, hogy 1810-ben az ő tulajdonában volt a kódex, és őtőle került a székelyudvarhelyi katolikus gimnázium könyvtárába. Itt fedezte fel 1876-ban Szabó Sámuel kolozsvári református kollégiumi tanár.

Album Gymnasii Udvarhely (1689)

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium 2018. novemberében ünnepelte alapításának 425. évfordulóját. A Nyújtódi kódex és az Album Gymnasii együtt jelent meg az ünnepre.

A régi gimnázium életének értékes dokumentuma az Album Gymnasii Udvarhely. Ez 1689-től az 1831-32-es tanév első félévével bezárólag tartalmazza évenként a tanárok és tanulók névsorát.

Az albumot 1689-ben kezdték írni, amikor a gimnázium igazgatója Szárhegyi Mihály volt, tanárai pedig Majthényi László és Adorján János. Megkapó az a gondosság és rendszeresség, mondhatni: szeretet, amellyel évről évre, a kuruc-labanc háborúk három évét (1704-1706) kivéve, a gimnázium legjobb íráskészségű tanulói vezették az albumot. Egyes lapokon szemet gyönyörködtetőek a szépen rajzolt iniciálék, amelyek megformálásában gazdagon érvényesült az albumíró diák képzelete.

Miért értékes iskolatörténeti - mondhatjuk kortörténeti - dokumentum a székelyudvarhelyi gimnázium vaskos, könyv alakú albuma?

Elsősorban is pontos adatokat szolgáltat a tárgyalt időszakban a tanulók létszámáról. Az album tanúsága szerint a székelyudvarhelyi gimnáziumnak 1689-ben a gimnázium négy felső osztályában 73, az alsó osztályok tanulóival együtt pedig 125 diákja volt. A tanulólétszám az évek során elég nagy ingadozást mutat: a legmagasabb szintet 1743-ban (228), 1752-ben (213), 1759-ben (206) és 1767-ben (215) éri el. Más esztendőkben a létszám száz körül van.

Az album tájékoztat a gimnázium szerkezetéről is a tárgyalt időszakban.

Az oktatói-nevelői munka eredményeképpen sok, a társadalom számára hasznos ember került ki az iskolából. Egyesek közülük a tudományban, mások az irodalom terén tűntek ki. Megemlítjük Baróti Szabó Dávidot, a deákos irodalmi iskola megalapítóját, Orbán Balázs földrajz-néprajz tudóst, Tamási Áron és Tomcsa Sándor írókat, és itt végezte a gimnázium első két osztályát Szemlér Ferenc, a költő.